Kedves Olvasónk!

Talán észrevette, hogy mostanában ritkábban írunk. Ennek az a magyarázata, hogy szeptembertől  a tanulásmódszertan.hu teljes stábja egy EU-s projekten dolgozik Biatorbágyon. A családi közösségek erősítésére, támogatására létrejött program egyik szolgáltatása a tanulási, nevelési problémákkal szembesülő családok számára nyújtott tanácsadás.  Heti két alkalommal  szerdán és csütörtökön 2-6 között dr. Pusztai Éva, a tanulásmódszertan. hu szakmai vezetője tartja a tanácsadást, amit előzetes jelentkezés után /70 3121 999/  olvasóink is ingyenesen vehetnek igénybe.

A héten megnyitottuk a már korábban beharangozott biatorbágyi tanácsadó irodánkat, a Biatorbágy Családi Kör-t.  A családi közösségek sokoldalú támogatására létrehozott Európai Uniós program az elkövetkező évben sokféle szolgáltatással, rendezvénnyel, képzéssel járul hozzá, hogy a biatorbágyi szülők és gyermekeik sikeresebbek legyenek a különféle élethelyzetekben és ennek eredményeként jobb legyen a közérzetük. Az egy éven át tartó program egyik kiemelt szolgáltatása a biatorbágyi Egészségház második emeletén, hetente kétszer (szerdán és csütörtökön délután) nyitva tartó Tanácsadó Iroda, ahol Önöket is sok szeretettel várja oldalunk szakmai vezetője, dr. Pusztai Éva. Minden szolgáltatásunk ingyenes, jelentkezni az ismert elérhetőségeinken, illetve a projekt honlapján lehet.

Nem megy az összeolvasás

Láttam egyszer egy amerikai filmet, egy sok éve gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kamaszlányról és családjáról. A kétségbeesett anya utolsó szalmaszálként érzelmi zsarolással megpróbálja rávenni kisebbik lányát, hogy adja oda egyik veséjét a nővérének. A 10 éves forma lány azonban fellázad.  Korábban a csontvelejével próbálták megmenteni a nővérét, és nem akar még egy fájdalmas műtétet, elveszteni a veséjét is, miközben a családban az anyán kívül mindenki beletörődött a testvér elkerülhetetlen halálába. Elkeseredetten és dühösen megy haza az iskolából, amikor felpillant egy sokemeletes házra, és meglátja a hatalmas plakátot, amin egy ügyvéd képe és telefonszáma látható:

„Hívj fel, ha bajban vagy!” Ez az ügyvéd – akit egy gyermekjóléti szervezet fizet – pert indít a gyerek nevében a szülők ellen, hogy megvédje a kislánynak azt a jogát, hogy maga döntsön a saját testéről. Megnyerik a pert.

Amikor a bántalmazó is segítségre szorulna

Régi igazság, hogy a pedagógus személyisége akár életre szóló hatással van a gyerekre: nagyrészt ettől függ, hogy nap mint nap milyen érzésekkel lép be az iskola kapuján, hogy megszereti a tanulást, vagy sem, hogy kialakul-e egy-egy tantárgyhoz az erős érzelmi kötődés, ami döntő lehet a  pályaválasztáskor. A pedagógus személyisége mindig az aznapi lelkiállapotán keresztül nyilvánul meg, egészen más hangulatot áraszt, másféle érzelmeket kelt a gyerekekben, ha jó napja van, mint amikor sötétebb színben látja a világot. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen a lelkiállapota a 170 ezer magyar pedagógusnak, márpedig ennek meghatározó szerepe van a közoktatásban tanuló 1 300 000 gyerek közérzetére, és későbbi sorsára.

Sokan vannak, mégis kevesen

A szokottnál több izgalommal jár az idei iskolakezdés. A közoktatásban az óvodától az érettségiig szinte minden megváltozik, igaz nem azonnal, hanem fokozatosan az elkövetkező két évben. A felsőoktatásban, ha lehet még drasztikusabb átalakulás várható, ráadásul ennek részleteit még senki nem ismeri.  Mindez súlyos gazdasági helyzetben szakad ránk, a reálbér csökkenése, évek óta igen magas munkanélküliség közepette. Az iskolakezdés költségei folyamatosan emelkednek, miközben egyre többen szegényednek el, szakadnak le. Ráadásul ezekben a családokban jóval magasabb az átlagos gyerekszám, mint a jobban keresőknél. Sok pedagógus tart attól, nem alaptalanul, hogy rövidesen elveszíti az állását, de a többieknek is mást, máshogy, más feltételek közepette kell tanítani.

A közoktatás gyökeres átalakítása remélhetőleg orvosolja a valós iskolai problémák legalább némelyikét, de félő, hogy legalább annyi újat is létrehoz. Akárhogy is, most ez a realitás, ehhez kell alkalmazkodni – amennyire lehet.

Amióta a kutatók szó szerint belelátnak a működő emberi agyba a képalkotó eljárások segítségével, alapvetően megváltozott a gondolkodás és a tanulás tudományos megítélése. Sajnos ezeknek a felfedezéseknek még alig van hatása arra, ahogy a tanítás folyik világszerte az osztálytermekben. Hogy mennyire korszerűtlenek a ma általánosan használt közoktatási módszerek, azt azzal az egészségügyi hasonlattal lehet érzékeltetni, mintha manapság is a Semmelweis korabeli higiénés állapotok lennének a kórházakban…

Mik is ezek a korszakalkotó felfedezések?

2004-ben a Nature magazinban közzétettek egy kutatási beszámolót egy kísérletről, amelyben a résztvevőket hosszabb ideig zsonglőrködni tanították. Közben mágneses képalkotó eljárással rendszeresen nézték, hogy mi történik az agyukban. Néhány hónap elteltével az agyuknak a látási memóriáért felelős része megvastagodott, „megizmosodott”. A zsonglőrködést aztán abbahagyták, megint eltelt pár hónap, és az agyi dudorok eltűntek.  Hasonló vizsgálatokat végeztek londoni taxisofőrökkel, akiknél a térbeli tájékozódáshoz szükséges agyi területen találtak jellegzetes dudorokat.

A tanulási problémák hátterében a mai iskolások 50-60 százalékánál - lényegében kortól függetlenül - kimutatható valamilyen, az anyanyelvhez, az olvasáshoz, a szövegértéshez, a szókincshez, a beszédhez kapcsolódó elakadás, zavar, fejletlenség, gyakorlatlanság.

Ezeknek az eseteknek csak egy kis része valódi diszlexia, ami szakember segítségét igényli. A legtöbbször az is elég lenne, ha a gyerek a mostaninál többet olvasna - egyáltalán olvasna szabadidős programként is. Természetesen a legfontosabb ösztönzést, mintát a család nyújthatja: ha a szülők az esti tévézés helyett, vagy azt megkurtítva rendszeresen olvasnak napilapokat, egyéb újságokat, könyveket és az olvasottakról közös beszélgetés folyik, előbb utóbb a gyerek is rákap a nyomtatott szöveg ízére.
A nyelvi alapok gyengesége nem csak a szűken értelmezett, iskolai tanulást nehezíti meg, hanem érezteti a hatását az élet minden területén.

Sok vitatkozó, zömében egyet nem értő hozzászólást váltott ki legutóbbi írásom a kétnyelvűség tanulási kockázatairól. Most visszatérek erre a témára, mert valószínűleg nem fogalmaztam elég pontosan, ezért az a látszat keletkezett, mintha a második, harmadik stb. nyelv elsajátításának mérhetetlen előnyeit vitatnám.

Holott egészen másra szeretném felhívni a figyelmet.

1. Tény, hogy világszerte nő azoknak a gyerekeknek az aránya, akik a normális intelligenciaövezetbe tartoznak, mégis tartósan tanulási nehézségeik vannak. Ezt a csoportot tipikusan a koraszülöttek, a szülés során oxigénhiányt elszenvedett gyerekek, a bármilyen okból figyelemzavarosak, a hiperaktívak, a diszlexiások, a magatartászavarosak alkotják, de maga az oktatási rendszer is nagy számban „termeli” a tanulási problémás gyerekeket. A szakértők 25%-ra becsülik ezt az arányt, vagyis minden negyedik gyerek számára az iskola, tanulás túl nagy kihívás.

Egyre többen költöznek külföldre családostul – dolgozni. Az egyik érv az ilyen döntés mellett így szól: ”….és a gyerekek észrevétlenül megtanulnak  még egy, esetleg több nyelvet.” Ez általában így  is van, de ez az éremnek csak az egyik oldala. A szülők által annyira áhított akcentus nélküli új nyelvtudásnak ugyanis ilyenkor is ára van, nem ritkán nagyon súlyos.

Zsigmond eddigi 14 évének felét Amerikában, másik felét Magyarországon töltötte. 2-3 évente, összesen már ötször váltották a család lakhelyét és így természetesen a nyelvi, és iskolai környezetet is. Hibátlanul, választékosan beszél magyarul, átlag feletti az intelligenciája, most itt jár középiskolába. Arra a problémára keresnek magyarázatot és segítséget, hogy az otthon jól megtanultakat az iskolában nagyon gyengén adja vissza írásban. Kiderül, hogy Zsigmond írásbelisége megrekedt egy alsós szintjén. Angolul a dolog épp fordítva van, abból írásban jobb és szóban pontatlanabb.

A megtanulandó leckét az elhagyható részletektől megszabadítani, majd az így kihámozott, és megértett lényeget meg is jegyezni – ez a diákok napról napra, tantárgyról tantárgyra ismétlődő feladata. Most nézzük meg, hogyan lehet gyorsan és biztosan eljutni a lényegig, és hogyan lehet ezt begyakorolni.

A lényeg megtalálását akadályozhatja, ha:

• már korábban elvesztettük a tananyag fonalát /pl. fizikában, kémiában/
• nem értjük a szövegben előforduló fogalmakat, idegen szavakat
• nincs gyakorlatunk a lényeg kiemelésében

Az első két akadály leküzdésében a felzárkóztatás, korrepetálás illetve a tananyagban előforduló szakszavak szótárszerű kigyűjtése és megtanulása segít. Ha azért nem találjuk a lényeget, mert nincs gyakorlatunk az efféle szellemi munkában, kezdjük olyan szöveggel, ami érdekes, és nincs nagyon távol a hétköznapi nyelvhasználattól. Vegyünk például egy újsághírt: