"Tulajdonképpen jól olvas a gyerekem, de nem nagyon érti meg azt, amit elolvasott" - hallom elég gyakran a felső tagozatos gyerekek szüleitől. Mi van az ilyen panaszok hátterében, és hogyan lehet orvosolni a problémát?

Kisiskolás korban a gyerekek hallás után sokkal jobban megértik a szövegeket mint olvasás után – ami érthető, hiszen az írott szöveg dekódolásával még csak most ismerkednek. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy ötödik osztályban az átlagos gyerek már jobban megérti az elolvasott szöveget, mint ha ugyanezt felolvassák neki. Ez a tendencia ezután megmarad, állandósul az olvasás előnye a halláshoz képest.

A bevezetőben feltett első kérdésre az a válasz, hogy a jól olvasó de a szöveget nem értő gyerek valójában nem olvas jól, hiszen az értés nem választható el a szavak felolvasásától. Az olvasásnak tulajdonképpen nincs is más értelme, mint az hogy segítségével információkat gyűjtünk, összefüggéseket tárunk fel, következtetésekre jutunk. Mindez a tanulási folyamat mással nem pótolható része.

Az elmúlt években nálam járt gyerekek és szüleik már ismerik Fifi kutyát, Dagit és Tomit, a két cicát, és Béla bácsit, a görögteknőst. Akik mostanában jönnek, egy új jövevénnyel is találkozhatnak – ő Hugi, a három és fél hónapos labrador gyerek, aki kiképzése után igazi terápiás kutyaként segít majd az olvasási, tanulási nehézségekkel bajlódó gyerekeknek.

Házi kedvenceim már eddig is, ösztönösen sokat segítettek a félelmekkel érkező gyerekeknek. Fifi mindenkit barátságos farkcsóválással fogad, a foglalkozások alatt türelmesen hasal a szőnyegén, a szünetekben engedelmesen tűri a gyerekek szeretetáradatát. A cicák leghőbb vágya, hogy a gyerekek ölében landolhassanak, Béla bácsi pedig komótos hüllőtermészetével bűvöli el őket.

Sokszor ugyanazok, amelyek tavaly és tavalyelőtt is... Az iskola felelőssége ebben óriási. De mi szülőként is sokat tehetünk/tehetnénk azért, hogy a gyerekünk sikeresebb legyen.

A gyermekek életük első három évében jószerivel maguktól tanulnak meg járni, beszélni, gondolkodni. Ezek után azt gondolhatnánk, hogy az iskolai feladatok teljesítéséhez is elég ugyanaz az akarat, szorgalom, kitartás, ami a kicsiket jellemzi, miközben a bonyolult mozgásformákat, a nyelv törvényszerűségeit és a világ működését tanulják.

De ez nem így van. Míg a kisgyermek minden érzékszervével, teljes aggyal és egész testtel, a tapasztalatból kiindulva tanul, az iskolást meglehetősen elvont világ fogadja, ahol a tudás a betűk, számok, az írás, olvasás, számolás absztrakt formáiban jelentkezik. A tanulásnak, és bármiféle szellemei munkának ugyanolyan technológiája van, mint a homokvár építésének, de az előbbit tapasztalati úton csak igen lassan és sok hibával tudjuk felfedezni.

Vagyis tanulni meg kell tanulni - mégpedig a próba szerencse módszernél gyorsabban, hatékonyabban. Ahogy úszni is az fog ügyesebben, akinek profi oktató megtanítja a célszerű mozgáselemeket, a tanulást is lehet, sőt kell tanulni - lehetőleg minél korábban.

A tanulás módszertanának ismerete már alsóban is nagyon hasznos lenne, felsőben egyértelműen látszik ennek hiánya, a középiskolában pedig sok bukásnak a magyarázata, hogy a diáknak fogalma sincs miként "varázsolhatná" a saját fejébe a tankönyv információit.

Kevés, ha azt mondjuk a gyereknek: figyelj, koncentrálj, olvasd el újra! Ha nem tudja beosztani a napjait, nyilvántartani a tennivalóit, megtervezni a délutáni tanulását, ha nem képes megtalálni a tananyag lényegét, azt saját szavaival önállóan elmondani, nem érti a szakkifejezéseket - a középiskolai kudarcot borítékolni lehet. Ilyenkor már kevés a jó memória, ami általánosban esetleg még kisegítette - az órán hallottakból a gimnáziumban nem nagyon lehet megélni. Elengedhetetlen a tankönyvi szövegek ügyes feldolgozása, a lényeg memorizálása, és a visszaadás begyakorolt készsége.

Így keresd meg a lényeget!

A diszlexia - sajátos információfeldolgozási mód. A népesség 5-10 százalékát érintő probléma jellegzetessége, hogy normál vagy magas intelligencia mellett is nehezen tanulnak meg olvasni. A diszlexia változatos formáinak megjelenéséért elsősorban annak a 18-20 területből álló agyi hálózatnak az átlagtól eltérő működése felelős, amely a beszélt és az írott nyelv összekapcsolásában játszik szerepet. A diszlexia azért alakul ki, mert a szimbólumok - számok, betűk - észlelése, érzékelése lassabb, elmosódottabb és ez megnehezíti az írás és olvasás elsajátítását. A diszlexia megelőzése és korrekciója abból áll, hogy intenzíven fejlesztik, javítják a gyerek észlelését, mozgását, figyelmét.

Gyurmabetűk, agyagszavak

A gyenge/hibás/lassú írás olvasás számolás csak a tünete a diszlexiának, de nem a gyökere. A figyelem és az észlelés/érzékelés fejlesztése nélkül nincs tartós siker. A túlzott, mechanikus gyakorlás sokszor az ellenkező hatást váltja ki: a sikertelenséget látva a gyerek végképp elveszítheti az önbizalmát.

Minél fiatalabb, annál többet segíthetünk játékos gyakorlatokkal, ezek fejlesztik a nyelvi alapokat, az érzékelését, testi ügyességét.

Olvassunk neki minél többször dallamos mondókát, verset, énekeljünk vele együtt jó ritmusú dalokat. Egyre hosszabb szóláncok emlékezetből való visszamondása, ritmusok, tapssorozatok visszaadása nagyon jó hatású. Fa és műanyag betűformák tapintás alapján való felismerése, betűk készítése gyurmából vagy agyagból, később szavak összerakása, majd szétszedése kiváló fejlesztő módszer.

Ma már alapfeltétel idegen nyelvek tudása az igényesebb munkakörökben. Nem lehet diplomát szerezni egy vagy két közép - esetleg felsőfokú nyelvvizsga nélkül. Ennek ellenére a magyaroknak más nemzetek fiaihoz képest továbbra is igen gyenge a nyelvtudása. Pedig egyre többen tanulnak, egyre több időt és pénzt fordítanak iskolai és tanfolyami nyelvórákra. Mi lehet a gyenge végeredmény oka?

Egy gyakorló angoltanár, Czifra Éva sok oldalról járta körül a témát, Három hónap alatt középfokon! című könyvében hasznos tanácsok és információk mellett a mai átlagos iskolai/tanfolyami nyelvórák kórrajzát is elolvashatjuk.

A szerző szerint akkor jó egy nyelvóra, ha a tanár az új információk - szavak, nyelvtani szerkezetek- megismertetésével legfeljebb az idő egyharmadát tölti, kétharmad rész az új ismeretek szóbeli gyakorlásával telik. Csak így lehetséges a beszéd és beszédértés készségének kialakítása.

Ha ez az arány eltolódik az elmélet leadása és a kevesebb gyakorlás felé, a megszerzett nyelvtudás is eltolódik az aktív - szóban is azonnal és könnyen használható- tudás felől a passzív irányába. Ez utóbbi gyakran csak bizonytalan emlék arról, amit a tanuló korábban megtanult.

A szóbeli gyakorlást akármilyen ürüggyel háttérbe szorító vagy elhanyagoló nyelvoktatás passzívvá teszi a tanulókat. Ez sokszor párosul azzal az érveléssel, hogy otthon gyakoroljanak.

Az első igazi vizsga, amit még nagyon sok fog követni – ez az érettségi. Mostani cikkünkben a szóbelire való felkészüléshez, és az eközben előforduló tipikus hibák elkerüléséhez adunk gyakorlati tanácsokat.

1. Döntsd el, hogy miből fogsz tanulni! A könyvpiacot elárasztották az érettségire felkészítő könyvek -ezek között van kiváló, és bizony akad nagyon silány is. Ha tantárgyanként öt-hat ilyen könyv tornyosul az asztalodon, haladéktalanul válaszd ki azt az egyet, amelyik leginkább megfelel azoknak a szempontoknak, amiket a tanárodtól kaptál az adott tantárgy érettségi követelményeivel kapcsolatban.

2. Készíts részletes felkészülési tervet! Erre ne sajnáld az időt, dolgozd ki alaposan, hiszen ez a program lesz az elkövetkező hetekben a parancsnokod. Az érettségiig hátralevő napokra egyenletesen oszd el a megtanulandó tételeket, de maradjon két-három tartaléknap - ha bármi történik, pl. egy kisebb betegség, vagy nem jól kalkuláltál. A tervet bontsd le napokra, órákra, tételekre. Nyomtasd ki a teljes tervet és a napi feladatok listáját, és ezt tedd ki a szobádban egy jól látható helyre.

3. A napi tanulási terhelés legyen minél egyenletesebb, legalább 4 órát, de 8-nál ne többet tölts tanulással. A legjobban délelőtt fog az agyad, ezért 8-9 kor már ülj a könyveid előtt. 40-50 perc intenzív tanulás után kelj fel, mozogj, menj ki tíz percre a levegőre, egyél egy kis gyümölcsöt, de ne kapcsold be se a tévét, se a számítógéped, mert ott ragadsz! Délben tarts kétórás ebéd és pihenőszünetet. Ilyenkor alhatsz egy félórát, de ne többet! A délutáni tanulási periódus legyen a rövidebb, és este 6-tól kötelező a kikapcsolódás, regenerálódás.

A tanulási módszerek szakértői már régen kimutatták, hogy az aktív, személyes részvétel megakadályozza, vagy legalábbis csökkenti az unalmat, az íróasztaltól való menekülés vágyát. 

Hogy mit jelent az aktív, személyes részvétel? Azt, hogy saját gondolatainkhoz kapcsoljuk a tanulnivalót, dolgozunk a szöveggel, nem csak olvassuk, hanem személyes, lehetőleg érzelmileg is átszínezett viszonyba kerülünk vele. Gondolj arra, milyen észrevétlenül, mindenféle erőfeszítés nélkül jegyzed meg kedvenc együttesed számainak szövegét. Hogyan lopja be magát a füledbe a sok reklámszöveg? Miért tudsz egy izgalmas film legapróbb részleteire is pontosan emlékezni? Pofonegyszerű a válasz: azért mert érzelem, személyes jelentés kötődik hozzájuk, ettől volt a megjegyzés ilyen hatékony, és ezért marad a emlék ilyen eleven. 

Persze a Bethlen-korszakról szóló történelemleckét sosem tudod annyira személyessé, aktív emlékké tenni, mint egy akciófilmet, de komoly eredményeket lehet elérni okos tanulási technikák alkalmazásával. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy általában a hallottak, 20- %-át, a látottak 30%-át, a látottak és hallottak 50%-át, saját kimondott szavaink 70%-át, aktív cselekvésünk 90 %-át jegyezzük meg. Világos, hogy a célunk: a tanulást a puszta olvasásból aktív cselekvéssé alakítani. 

De miért? Például azért, mert szerinte unalmas a tananyag, szívesebben ül a számítógép, meg a tévé előtt. Vagy azért, mert túl sokat várnak el tőle a szülei. Vagy azért mert nem figyelnek rá otthon. Vagy azért, mert lelki beteg a szülei válása miatt. Vagy azért, mert magányos, cikizik az osztálytársai, legszívesebben visszamenne az óvodába. 

Szülőként már tisztában vagyunk a tanulás fontosságával, és azt szeretnénk, ha ugyanígy gondolkodna a gyerekünk is. Ő azonban gyerek, ha ijesztgetjük, hogy a tanulatlan emberből csak kukás lehet, azzal vág vissza, hogy tök érdekes munka a kukásé, mert utazhat a szemeteskocsi hátulján.

Mit tegyünk, ha a gyerekünk, bár képes lenne rá, nem tanul, nem érdekli az iskola, és leperegnek róla az érveink, a könyörgésünk, a fenyegetéseink? 

Nem mindegy, hogy miért utálja a tanulást - legelőször ezt kell tisztázni. A tanulás komoly munka, a tananyag és a tanítás sokszor valóban unalmas. A gyerek akkor tud mindezzel eredményesen megbirkózni, ha kicsi korától ismerkedett a szokásrenddel, a kötelező tennivalókkal. 

Ha egy gyerek megszokja, hogy mindig nagyjából azonos időben kel és fekszik, rendszeresen étkezik, aztán ahogy nő, önállóan öltözik, rendet rak a játékai között, később a szobájában, a tévézést és számítógép használatát mindig a szülőkkel kell egyeztetni, akkor iskolába lépve jobban elfogadja a kényszereket, a kényelmetlenségeket.

Az érettségire való felkészülés bonyolultabb lett, amióta kétszintű a rendszer, és sokszor ez dönti el az egyetemre való bekerülést is. Remélhetőleg az idén már nem lesznek olyan zavarok a pontok át és beszámításánál, mint a tavalyi bevezetéskor, de még így is marad épp elég izgulnivaló szülőnek, érettségizőnek egyaránt. Mostani cikkünkben a szóbelire való felkészüléshez adunk gyakorlati tanácsokat.

1. Döntsd el, hogy miből fogsz tanulni! A könyvpiacot elárasztották az érettségire felkészítő könyvek -ezek között van kiváló, és bizony akad nagyon silány is. Ha tantárgyanként öt-hat ilyen könyv tornyosul az asztalodon, haladéktalanul válaszd ki azt az egyet, amelyik leginkább megfelel azoknak a szempontoknak, amiket a tanárodtól kaptál az adott tantárgy érettségi követelményeivel kapcsolatban.

2. Készíts részletes felkészülési tervet! Erre ne sajnáld az időt, dolgozd ki alaposan, hiszen ez a program lesz az elkövetkező hetekben a parancsnokod. Az érettségiig hátralevő napokra egyenletesen oszd el a megtanulandó tételeket, de maradjon két-három tartaléknap - ha bármi történik, pl. egy kisebb betegség, vagy nem jól kalkuláltál. A tervet bontsd le napokra, órákra, tételekre. Nyomtasd ki a teljes tervet és a napi feladatok listáját, és ezt tedd ki a szobádban egy jól látható helyre.

3.

Munka és esetleg családi kötelezettségek mellett még tanulni is - embert próbáló feladat. De a világ megállíthatatlanul errefelé halad, mind többször vagyunk, leszünk ilyen helyzetben, erről szól az élethosszig tartó tanulás, a 3L /Lifelong Learning/. Tehát jobban járunk, ha nem rendkívüli állapotnak, hanem az életünk részének tekintjük, hogy mindig tanulunk valamit: idegen nyelvet, új számítógépes szoftvert, új szakmát, továbbképzésen veszünk részt stb.

Íme 10 praktikus tanács, hogy ügyesebben, kevesebb stresszel, és jobb kedvvel menjen az, aminek menni kell - a felnőttkori tanulás.

1. Teremts magadnak egy-két nyugodt órát, és kíméletlen őszinteséggel gondold végig és írd le, azokat a felesleges tevékenységeidet, üresjárataidat, amelyek miatt úgy érzed, hogy nincs időd tanulni.

2. Ha eldöntötted, hogy min akarsz változtatni, haladéktalanul fogj bele. Irj egy listát a kellemetlen, halogatott tennivalókról, és minden nap intézz el egyet ezek közül. Mire a lista végére érsz, tapasztalni fogod, hogy mennyi időt pazaroltál a halogatás miatti szorongással.