Bukásra áll a magyar közoktatás?

Az oktatás világszerte forradalmi változásokon megy át, amiből azonban a magyar iskolákban szinte semmit sem lehet érezni. Gyerekeink tudása nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta hanyatlik, és ez mára a nemzet fejlődésének, versenyképességének egyik fő akadályává lett. Olyan nagy a lemaradásunk, hogy reményünk sem lehet a felzárkózásra, ha nem az alapoknál kezdjük. Egészen más módszerekkel dolgozó, a 21. századnak megfelelő szaktudással felruházott pedagógusokra van szükség, akiket persze először fel kell nevelni. 

Ezek a sokkoló megállapítások Csapó Benő professzortól valók, aki legutóbb a kormány számára írt tanulmányban foglalta össze, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar közoktatás kikerüljön jelenlegi nagyon súlyos válságából. 

Néhány évvel ezelőtt, a PISA vizsgálatok számunkra igencsak gyászos adatai ütötték az első rést a hallgatás falán. Ekkor derült ki ország-világ előtt, hogy a fejlett országok, az OECD 15 éveseinek olvasási, matematikai és természettudományos teljesítményét összehasonlítva nagyon gyengén teljesít a magyar közoktatás. 

A magyar gyerekek 25 százaléka akár 8-12 év tanulás után is funkcionális analfabéta marad. Ez annyit jelent, hogy olvasás útján nem jut hasznos információkhoz, ezért egész életében nem vagy csak igen rossz hatásfokkal képes tanulni. De a legképzettebbek sem teljesítenek túl jól: az egyetemet végzett magyar fiatalok átlagos tudása a finn érettségizettekével van egy szinten. Még ijesztőbb, hogy az iskolában töltött évek során alig fejlődik a diákok elvont gondolkodása, logikai készsége. A kínkeservvel bebiflázott tények szinte nyomtalanul hullanak ki az agyakból. 







Tovább »
 

Pisa tanulmány a jobb iskoláról

Miért tanul az egyik gyerek jól és miért bukdácsol a másik? Általában az eltérő képességekkel, vagy a szorgalommal illetve lustasággal magyarázzuk az ilyen különbségeket. A sikert és a kudarcot többnyire a génekre, a gyerek eszére, természetére, jellemére, esetleg a szülői segítségre vagy annak hiányára vezetjük vissza, de az indokoltnál sokkal ritkábban gondolunk az iskola, az oktatás felelősségére. Mintha beletörődtünk volna, hogy a gyerekeink a szükségesnél sokkal kevesebb támogatást kapnak a konkrét tanuláshoz a legilletékesebb helytől, az iskolától.

Váljon az oktatás elengedhetetlen részévé a gyerekek tanulási kedvének felkeltése, önbizalmának erősítése és a hatékony tanulási stratégiák átadása - javasolja a Pisa-jelentésekhez kapcsolódó OECD-tanulmány a szervezet tagországainak. Az oktatás sikeressége ugyanis sokkal jobban függ ezektől a tényezőktől, mint azt korábban feltételezték.

Tovább »