Nyári napközistáborok idén is!

Idán már nyolcadjára hívja a tanulasmodszertan.hu a diákok három korosztályát nyári napközis táboraiba. Ezúttal is a Városliget melletti Zeg-Zug Gyermekház lesz a helyszíne szünidei foglalkozásainknak, ahol az alsósokat Olvasótábor, a felsősöket Tanulás módszertani tábor várja. A középiskolások számára belvárosi tréningtermünkben tartjuk tanulás módszertani felkészítő tanfolyamunkat.

Tovább »
 

Felső tagozatos kudarcok fő oka

„Minden rendben van a lányommal az iskolában az osztályfőnöke szerint, csak a szövegértésén kellene javítani, mert az elég gyenge.” -írja egy anyuka. NEM lehetnek rendben a dolgok egy gyerekkel az iskolában, amíg gyenge a szövegértése, és nagyon nincs rendben az az iskolarendszer, ahol gyenge szövegértéssel jónak lehet lenni!


Ezt persze nem ilyen brutálisan fogalmaztam meg a segítséget kérő anyukának, de ebben a tágabb körben, a szülők közösségének címezve nem túlzás azt mondani, hogy a magyar gyerekek gyenge szövegértése és az ezzel kapcsolatos félreértések okozzák az iskolai kudarcok legalább kétharmadát.

 

 

Nemzetközi szakértők szerint manapság ahhoz /is/ kell, a jó szövegértés, hogy valaki elfogadható szinten meg tudjon felelni a reá váró társadalmi szerepeknek. Nálunk kb. az a helyzet, hogy az általános iskolát végzett gyerekek fele, jó, ha a Blikket el tudja olvasni. De, hogy mit kell abból komolyan venni, és mi az, ami nagy valószínűséggel a bulvár gerjesztette túlzás, már alig tudják megkülönböztetni.

 

A „nem értés” szintjei


Tovább »
 

Nem érti, amit olvas!

"Tulajdonképpen jól olvas a gyerekem, de nem nagyon érti meg azt, amit elolvasott" - hallom elég gyakran a felső tagozatos gyerekek szüleitől. Mi van az ilyen panaszok hátterében, és hogyan lehet orvosolni a problémát?


Kisiskolás korban a gyerekek hallás után sokkal jobban megértik a szövegeket mint olvasás után – ami érthető, hiszen az írott szöveg dekódolásával még csak most ismerkednek. Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy ötödik osztályban az átlagos gyerek már jobban megérti az elolvasott szöveget, mint ha ugyanezt felolvassák neki. Ez a tendencia ezután megmarad, állandósul az olvasás előnye a halláshoz képest.

 


A bevezetőben feltett első kérdésre az a válasz, hogy a jól olvasó de a szöveget nem értő gyerek valójában nem olvas jól, hiszen az értés nem választható el a szavak felolvasásától. Az olvasásnak tulajdonképpen nincs is más értelme, mint az hogy segítségével információkat gyűjtünk, összefüggéseket tárunk fel, következtetésekre jutunk. Mindez a tanulási folyamat mással nem pótolható része.



Tovább »
 

Így olvass sokkal gyorsabban!

 A lassú olvasás a sikeres tanulás egyik kerékkötője, különösen felnőttkorban, amikor már nem oldalakban, hanem könyvekben mérik a vizsgák anyagát. Mostani cikkünkben négy egyszerű, de hatásában tényleg nagyszerű technikát mutatunk be, mindegyik abban segít, hogy az eddiginél 50-200 %-kal gyorsabban haladjunk a szövegben.

 

 

 

Tovább »
 

Hugi is segít a diszlexiásoknak

Az elmúlt években nálam járt gyerekek és szüleik már ismerik Fifi kutyát, Dagit és Tomit, a két cicát, és Béla bácsit, a görögteknőst. Akik mostanában jönnek, egy új jövevénnyel is találkozhatnak – ő Hugi, a három és fél hónapos labrador gyerek, aki kiképzése után igazi terápiás kutyaként segít majd az olvasási, tanulási nehézségekkel bajlódó gyerekeknek.


Házi kedvenceim már eddig is, ösztönösen sokat segítettek a félelmekkel érkező gyerekeknek. Fifi mindenkit barátságos farkcsóválással fogad, a foglalkozások alatt türelmesen hasal a szőnyegén, a szünetekben engedelmesen tűri a gyerekek szeretetáradatát. A cicák leghőbb vágya, hogy a gyerekek ölében landolhassanak, Béla bácsi pedig komótos hüllőtermészetével bűvöli el őket.

 


Tovább »
 

„A tankönyvet el is felejthetitek!”

A fenti mondat mind többször hangzik el tanárok szájából, így év elején. Általános és középiskolákban is terjed a tankönyvek ilyen olyan okból történő mellőzése – persze csak miután már megvetették azokat a szülőkkel több tízezer forintért. Mi lehet e furcsa jelenség hátterében? Nagyon különböző okok, és egyik sem örvendetes.


A szakközépiskolások között igen nagy arányban, néhol akár ötven százalékban fordulnak elő katasztrofálisan olvasó, a tankönyvi szöveget értelmezni képtelen diákok. A komplikált szövegezésű szaktantárgyi könyveket ők sem elolvasni, következésképpen megtanulni sem tudják. A tanárok ezt a fiaskót megelőzendő lediktálják a diákoknak azt a minimumot, aminek a bebiflázásával akár jó jegyet is lehet kapni. A szakiskolákban a helyzet, ha lehet még rosszabb. Ettől persze a tankönyvszámla nem lesz kisebb: 20-35 ezer forint között kell fizetni egy éves csomagért, aminek akár a háromnegyede használatlanul megy jövő nyáron a kukába.


Tovább »
 

...és a kötelező olvasmányok?

Ha nyár, akkor kötelező olvasmányok- és ennek kapcsán inkább nagyobb, mint kisebb összetűzések a családok többségében. Miért pont ezt, miért ilyen hosszút, miért ilyen unalmasat -és egyáltalán miért kell olvasni, még nyáron is?
Előbb nézzük a dolog praktikus oldalát: hogyan ösztönözzük, segítsük a gyereket a kötelező olvasmány/ok/kal való birkózásban?/ Ha nehezen, hibásan, akadozva olvas, félő, hogy egyedül nem fog a végére érni, válasszuk azt a módszert, hogy ugyanannyit felolvasunk neki, amennyit előző nap egyedül elolvasott. Ezzel ösztönözzük a haladásban, és mégis némi reményt, kapaszkodót adunk, hogy kivergődjön a betűtengerből.

Beszéljünk vele minél többet az olvasottakról, meséljen el kisebb nagyobb részeket, jellemezzen, írjon le szereplőket, stb. Ez a szövegértést segíti, és közben persze ellenőrizzük is, hogy valóban elolvasta.

Ha alsós a gyerek, vagy nagyon nehezen szánja rá magát az olvasásra, segítsünk azzal is, hogy együtt tervet készítünk, melyik nap melyik fejezettel végez, és rendszeresen ellenőrizzük a haladását.

Ha olvasónaplót kell írni, folyamatosan, fejezetenként készüljön, mert még a gyakorlott olvasónak sem könnyű egyszerre felidézni a teljes cselekményt.

Ha olvasás helyett csak a regényből készült filmen nézi meg, vagy a kimásolja a sztorit a Száz híres regény- típusú kiadványokból, azzal kivéd egy rossz jegyet, és mi elkerülünk néhány összeütközést a gyerekkel, de a végén mindenki sokkal rosszabbul jár.










Tovább »
 

A modern olvasás

A tanulási problémák hátterében a mai iskolások 50-60 százalékánál - lényegében kortól függetlenül - kimutatható valamilyen, az anyanyelvhez, az olvasáshoz, a szövegértéshez, a szókincshez, a beszédhez kapcsolódó elakadás, zavar, fejletlenség, gyakorlatlanság.

Ezeknek az eseteknek csak egy kis része valódi diszlexia, ami szakember segítségét igényli. A legtöbbször az is elég lenne, ha a gyerek a mostaninál többet olvasna - egyáltalán olvasna szabadidős programként is. Természetesen a legfontosabb ösztönzést, mintát a család nyújthatja: ha a szülők az esti tévézés helyett, vagy azt megkurtítva rendszeresen olvasnak napilapokat, egyéb újságokat, könyveket és az olvasottakról közös beszélgetés folyik, előbb utóbb a gyerek is rákap a nyomtatott szöveg ízére.
A nyelvi alapok gyengesége nem csak a szűken értelmezett, iskolai tanulást nehezíti meg, hanem érezteti a hatását az élet minden területén.

1. Az olvasás olyan alapvető technika, ami az elektronikus médiák korában is pótolhatatlan. Szükségünk van olvasásra ahhoz, hogy önállóan informálódni tudjunk. Az olvasásnak nem konkurenciája másfajta médiáknak a használata - az internetezés, a telefonálás, az sms-ezés - hanem fontos előfeltétel ahhoz, hogy ezeket kritikusan és tudatosan használjuk.

2. Világszerte fenyeget a másodlagos analfabétizmus, ami azt jelenti, hogy a gyenge olvasási-írási készségek emberek százmillióit zárják ki a munkavégzésből, ügyeik önálló intézéséből, a világ megértéséből. A funkcionális analfabéták menthetetlenül másodrendű állampolgárokká válnak. Ők azok, akiket kizárólag a reklámok és a képregények néhány szavas buborék szövegei kötik össze az írástudók világával. Az olvasás az egyik legfontosabb védekezési stratégia mindenféle - bennünket érő - manipulációs kísérlettel szemben.








Tovább »
 

Olvasótábor alsósoknak

A tanulási problémákkal hozzánk kerülő gyerekek háromnegyede rosszul olvas és/vagy nem érti megfelelően azt, amit olvas. Ez egybecseng hazai és nemzetközi vizsgálatok adataival, miszerint a magyar közoktatásban tanuló gyerekek fele nem olvas olyan szinten, ami az adott évfolyamon elvárható.

Ez nagyon nagy baj, a helyzet - nem túlzok - tragikus. Az olvasás ugyanis ma is a legfontosabb kultur technika, a szellemi munka alapja, amelynek felületes tudása megakadályozza, hogy a gyerek megfelelően mélyen megértse a többi tantárgyat, képes legyen tartósan megjegyezni az információkat.

És az olvasás nem egyszerűen egy tantárgy, hanem a belépő a 21. századba. Napjainkban egyszerre zajlik két egymásnak látszólag ellentmondó folyamat a nyugati világban. Gyorsan fogynak a képzettséget nem igénylő munkák, akinek nincs megfelelő tudása, gyorsan és végérvényesen a társadalom peremére szorul. A mindennapi élet pedig egyre bonyolultabb, aki nem tud megbízhatóan kiigazodni a nyomtatványok, űrlapok, szerződések szövegtengerében, az képtelen ügyei önálló vitelére. Hogy keressen állást, hogy írjon önéletrajzot, hogy intézzen banki átutalást, fogalmazzon kérvényt, aki bizonytalan az írásban-olvasásban?

Eközben elsősorban a televízió és az internet elszívó hatása miatt az olvasás, mint szabadidős tevékenység a 30 évvel ezelőtti dobogós helyről mára a 20.-ra csúszott le - igaz nem csak Magyarországon. A silány képzésben részesülő gyerekek az iskolából kilépve sem olvasnak, a gyenge-közepes olvasástudásuk nem stabilizálódik, nem mélyül, nem válik szokássá, hogy akkor is olvassanak, ha nem muszáj.







Tovább »
 

Szó-ta-gol-ja-tok!

A szótagolás egyszerű, mindenki által ismert módszer, amellyel szülőként nagyon sokat tudunk segíteni gyermekünk olvasási, helyesírási problémáin. Majdnem mindenre jó, mint a kamillatea, és még abban is hasonlít a közismert gyógynövény sorsára, hogy a divatos olvasástanítási regulák a szótagolást is időről időre háttérbe szorítják. Amíg újra meg újra ki nem derül, hogy szótagolás nélkül sokkal nehezebb - gyakran lehetetlen megtanulni jól olvasni, helyesen írni.

Adamikné Jászó Anna neves olvasáskutatónk írja: "Manapság minden olvasástanítási programra ráírják, hogy hagyományos, de csak az az igazán hagyományos, amelyikben van egy hathetes - esetleg hosszabb-rövidebb - előkészítő szakasz. Az előkészítő beszélgetések során - ezek csak látszólag spontánok, mögöttük nagyon komoly szervezettség húzódik meg - megtanítjuk a gyerekeket, éspedig mindegyiket, beszélni és hallani. Ekkor - és még később sem, sokáig - nem szabad feladatlapozni, hanem beszélni és beszéltetni kell, és már itt nem szabad hagyni leszakadni a gyerekeket. Az előkészítő szakasz középponti feladata a szótagolás és a szavak hangokra bontása - szakszóval: a nyelvi tudatosság, pontosabban a fonématudat fejlesztése -, hallás után, képek segítségével. Csak azt a gyereket lehet írni tanítani, aki tud hangokra bontani, s az a gyerek írja le helyesen az időtartamot, akinek benne van a fülében. Tehát ha másodikban nem megy az időtartam jelölése, az előkészítő gyakorlatokhoz kell visszamenni. A probléma másképp megfogalmazva ekképp hangzik: olyan olvasástanítási módszert kell választani. amely a helyesírás tanítását is megalapozza. Az 1978-as tanterv eltörölte a szótagoló olvasást, mondván, hogy a szótagolás csak az elválasztáshoz kell, ráér akkor elővenni. Csakhogy a szótag a beszéd ritmusát adja, sőt a legújabb pszicholingvisztikai kutatások szerint a beszéd létrehozásának és felfogásának egysége; kis terjedelme miatt segíti a kezdő olvasót a dekódolásban; a szótaghatár egybeesik az esetek többségében a szóelemek határával, így a szótagolással előkészítjük, sőt megalapozzuk a szóelemeket elkülönítő helyesírást: ad-ja, lát-ja, any-ja, hagy-ja (a kisgyerek még nem érti a tő és a toldalék fogalmát). Sokat bajlódnak a gyerekek a szóelemek elkülönítésével? Másoltassunk velük minél több szót? Végeztessünk pótlásos gyakorlatokat? Nem. Végeztessünk sok-sok szótagolási gyakorlatot, vagy a következő utasítással másoltassunk: Mondd magadban szótagolva, miközben írod!



Tovább »
 

Így olvass jobban!

Az a fiatal, aki megérti, és pontosan vissza tudja adni egy elolvasott újságcikk szövegét, alapvetően más esélyekkel indul az életben, mint az, aki nem tud kitölteni egy csekket, mert nem érti azt a szót, hogy feladó, vagy címzett. Ez utóbbiak a funkcionális analfabéták.

Az olvasás ma is a legfontosabb kultúrtechnika, amit a képernyők világában sem pótol semmi. Közkeletű tévhit, hogy az olvasás olyan készség, amit az alsó tagozatban elsajátítunk, és ha akkor jó jegyet kaptunk, később ezzel külön már nem kell foglalkozni. Magyarországon ma évente kb. 25-30 ezer gyerek funkcionális analfabétaként végzi el az általános iskolát.

Az elsőszámú kulturtechnika

Ötven évvel ezelőtt a szórakozás egyik fő formája felnőttnek gyereknek egyaránt az olvasás volt. Ha ma is így lenne, akkor folyamatosan nőne a gyerekek olvasási sebessége, a megértés színvonala, bővülne a szókincsük, így nem kellene foglalkozni magával az olvasás technikájával. Ma viszont az a helyzet, hogy felnőttek és gyerekek is egyre kevesebbet olvasnak önszántukból, és vészesen terjed az a szokás, hogy még a tankönyvet se kell elolvasni, mert a tanárok vázlatot diktálnak, és azt magolják be a gyerekek.

Mindez közrejátszik abban, hogy a nem diszlexiások közül is mind többen döcögve olvasnak a felső tagozatban, a középiskolában, sőt az egyetemeken is. Az összes tanulási probléma legalább kétharmadának hátterében az olvasás-szövegértés-szókincs hiányosságai állnak – még az egyetemisták körében is!









Tovább »
 

Olvasótábor alsósoknak

A tanulási problémákkal hozzánk kerülő gyerekek háromnegyede rosszul olvas és/vagy nem érti megfelelően azt, amit olvas. Ez egybecseng hazai és nemzetközi vizsgálatok adataival, miszerint a magyar közoktatásban tanuló gyerekek fele nem olvas olyan szinten, ami az adott évfolyamon elvárható.

Ez nagyon nagy baj, a helyzet - nem túlzok - tragikus. Az olvasás ugyanis ma is a legfontosabb kultur technika, a szellemi munka alapja, amelynek felületes tudása megakadályozza, hogy a gyerek megfelelően mélyen megértse a többi tantárgyat, képes legyen tartósan megjegyezni az információkat.

És az olvasás nem egyszerűen egy tantárgy, hanem a belépő a 21. századba. Napjainkban egyszerre zajlik két egymásnak látszólag ellentmondó folyamat a nyugati világban. Gyorsan fogynak a képzettséget nem igénylő munkák, akinek nincs megfelelő tudása, gyorsan és végérvényesen a társadalom peremére szorul. A mindennapi élet pedig egyre bonyolultabb, aki nem tud megbízhatóan kiigazodni a nyomtatványok, űrlapok, szerződések szövegtengerében, az képtelen ügyei önálló vitelére. Hogy keressen állást, hogy írjon önéletrajzot, hogy intézzen banki átutalást, fogalmazzon kérvényt, aki bizonytalan az írásban-olvasásban?

Eközben elsősorban a televízió és az internet elszívó hatása miatt az olvasás, mint szabadidős tevékenység a 30 évvel ezelőtti dobogós helyről mára a 20.-ra csúszott le - igaz nem csak Magyarországon. A silány képzésben részesülő gyerekek az iskolából kilépve sem olvasnak, a gyenge-közepes olvasástudásuk nem stabilizálódik, nem mélyül, nem válik szokássá, hogy akkor is olvassanak, ha nem muszáj.







Tovább »
 

Elolvastam, de nem értem!

Előfordulhat, hogy egy ötödikes, aki olvasásból sosem kapott rosszabbat négyesnél, alig érti, amit olvas, és ezért nem tudja megtanulni a történelmet, vagy megoldani a matematika példákat? Sajnos egyre gyakoribb az ilyen eset - mert a technikailag megfelelő olvasás önmagában még nem garantálja a jó szövegértést.

A tanulási problémák hátterében a mai iskolások 50-60 százalékánál - lényegében kortól függetlenül - kimutatható valamilyen, az anyanyelvhez, az olvasáshoz, a szövegértéshez, a szókincshez, a beszédhez kapcsolódó elakadás, zavar, fejletlenség, gyakorlatlanság. A 2000-as Pisa jelentés szerint a magyar 15 évesek 48 százaléka olyan gyengén olvas, hogy ez lényegében elzárja előle a hasznos információk megszerzésének, például az eredményes tanulásnak az útját.

Ennek oka, hogy:

Tovább »
 

IT-kütyük bűvöletében a @-nemzedék

Az IT-korszak kütyüit olyan lehengerlő marketing terjeszti, hogy mire észrevesszük, hihetetlen agresszivitással már be is nyomultak a gyermekszobába, és jócskán belezavarnak csemetéink testi-lelki fejlődésébe.

A kocsinkat vezetjük, de közben telefonálunk, vesszük az sms-eket, hallgatjuk a híreket és még a mellettünk ülővel is szót váltunk. A számítógépen egyszerre több ablakban dolgozunk, cseng a telefon, gyakran nem is egy, óránként csekkoljuk, érkezett-e e-mailünk, sms-ünk, faxunk. Este szól a tévé, a másik szobában dvd-zik a gyerek, csörögnek, pittyegnek a családtagok mobiljai, szörfözünk a neten. Ez a multitasking amit sokszor úgy élünk meg, hogy százfelé kell szakadnunk.

A párhuzamosan működő információs csatornák óriási pszichés megterhelést okoznak. A mostani felnőttek gondolkodása, érzékelési rendszere már nagyrészt kialakult, amikor találkoztak az információrobbanással, ezért megy nekünk nehezebben. A fiatalok sokkal jobban megbirkóznak a sokféle információ egyidejű feldolgozásával, hiszen beleszülettek valami újba, aminek az emberi gondolkodásra gyakorolt hatását és hosszú távú következményeit azonban ma még nem ismerjük.

A sokcsatornás tévé, a PC, a mobiltelefon, az sms, mms-, e-mail, a webkamera és legfőképp az internet korában felnövő új nemzedéket Generation @-nak nevezték el a társadalomtudósok







Tovább »
 

...és a kötelező olvasmányok?

Ha nyár, akkor kötelező olvasmányok- és ennek kapcsán inkább nagyobb, mint kisebb összetűzések a családok többségében. Miért pont ezt, miért ilyen hosszút, miért ilyen unalmasat -és egyáltalán miért kell olvasni, még nyáron is?

Tovább »
 

Olvasást fejlesztő ABC-játékok

A bizonytalanul olvasó kisiskolásoknak - 1. 2. osztály- a diszlexiásoknak pedig idősebb korban is sokat segíthetünk az ABC-re épülő játékos gyakorlatokkal.

Először is szerezzünk be egy teljes magyar ABC-t - fából, műanyagból, keménypapírból. Játékboltokban, taneszköz boltban, fejlesztő játékok szakboltjaiban kapható, de otthon is elkészíthetjük a gyerekkel együtt, só-liszt tésztából, színes gyurmából, felkasírozott címbetűkből stb. Tulajdonképpen két ABC-re lesz szükségünk, egy nyomtatott kis és egy nagybetűs készletre.

Az ABC minden nyelv alapja, ezért a vele való foglalatosság nagyon fontos a még nem hibátlanul olvasó gyerek számára. Az ABC-t folyamatosan, hibátlanul kell tudni elölről és visszafelé/!/ is. Ez nem csak a betűk sorrendjének megjegyzése miatt fontos, hanem a későbbi szótárhasználathoz is elengedhetetlen.

Fontos, hogy miközben a betűkkel, és az általuk szimbolizált hangokkal foglalkozunk, a gyerek minél többször vegye kézbe magukat a betűket. Ha valamiről több érzékszervünkön keresztül van benyomásunk, mélyebb nyomot hagy bennünk: tapintani, forgatni, sorba rakni, megnevezni, kiejteni, a levegőbe lerajzolni, majd egy más környezetben, például egy újság címsoraiban, felismerni stb.



Tovább »
 

A konzervnyitó-effekt, avagy hogyan olvassunk korszerűen?

Aki manapság, az információs korban, ügyetlenül olvas, nagyjából úgy érezheti magát, mint az éhes ember kit bezárnak egy konzervekkel teli élelmiszerraktárba - konzervnyitó nélkül.

A tanulási nehézségek meglepően nagy része, - legalább fele - valójában olvasási probléma. A 2000-as Pisa jelentés szerint a magyar 15 évesek 48 százaléka olyan gyengén olvas, hogy ez lényegében elzárja előle a hasznos információk megszerzésének az útját.

Olvasási nehézséget okozhat:
- a diszlexia
- a gyakorlatlanság
- a nem megfelelő olvasási módszerek


Ezúttal az utóbbiakról lesz szó.

Az általános iskolában a legtöbben olyan olvasási modellt kapunk, ami passzív, hiányzik belőle a világos cél megfogalmazása.

Kinyitjuk az újságot, végigolvasunk egy jó hosszú cikket, és a végén dühösen megállapítjuk, hogy teljesen érdektelen volt, csak az időnket pazaroltuk. Ez történik, amikor passzívan, a cél világos megfogalmazása, a szöveg előzetes "megkóstolása" nélkül olvasunk.

Az ilyen olvasás egysebességes: a Blikktől kezdve a tévéműsoron át a tankönyvekig mindenféle olvasnivalón azonos sebességgel és technikával rágjuk át magunkat.

Sokkal ésszerűbb és hatékonyabb, ha alapvetően más tempóban gyűjtjük be az információkat egy katalógusból, mint egy thrillerből. Ezzel elvben talán még egyet is értünk, de most nézzük, mit kell tenni, mit kell másként csinálni mint eddig.


















Tovább »
 

Miért fontos /ma is/ az olvasás?

A tanulási problémák hátterében a mai iskolások 50-60 százalékánál - lényegében kortól függetlenül - kimutatható valamilyen, az anyanyelvhez, az olvasáshoz, a szövegértéshez, a szókincshez, a beszédhez kapcsolódó elakadás, zavar, fejletlenség, gyakorlatlanság.

Tovább »