„Hogyhogy ennyire nem tudnak ezek a spanyolok más nyelveket?” – méltatlankodtunk Danival Barcelonában, miután sokadszor éltük át, hogy a turista paradicsomban a pincérek, taxisok, buszsofőrök, bolti eladók túlnyomó többsége kedvesen, de értetlenül néz ránk angolul feltett kérdéseinket hallva.

Aztán épp csak hazajöttünk a mediterrán ragyogásból, reggel hallom a Kossuth Rádióban, hogy az Eurostat felmérése szerint az unió lakóinak 36 %-a semmilyen idegen nyelvet sem beszél. Az országok rangsorában az utolsó előtti helyen a portugálok állnak, 51,3 %-kal, és az utolsó helyet mi foglaljuk el: a magyarok 75 %-a /!/ nem tud egyetlen más nyelvet sem.

És most hagyjuk is a spanyolokat, akiknek legalább annyi mentségük van, hogy tényleg világnyelv az övék. Seperjünk saját nyelvtudásunk háza táján. A műsorban megszólaló oktatási szakember szerint annyira azért nem borzasztó a helyzet, amilyennek a lehangoló 75 % mutatja, mivel nálunk sokkal kevesebb a nemzetiségi nyelvet /is/ beszélő lakos és a bevándorló. Például Szlovákiában és Csehországban vagy az egykori Jugoszláviában és a törökök millióit integráló Németországban igen sok nemzetiségi él, ami növeli a többnyelvűek arányát.

Az iskolai nyelvtanítás fogyatékosságai

Egyre több levelet kapok olyan felnőttektől, akik azért kérnek segítséget, mert bajban vannak a sokat emlegetett 3L-lel, azaz nem megy nekik a munka melletti /élethosszig tartó/ tanulás. Vegyük sorra a tipikus panaszokat, és azt hogy ilyenkor milyen segítséget tud adni a tanulási tréner:

1. Egy-két évtized kihagyás után gyakran az derül ki, hogy sokkal nehezebben fog az agyunk, mint régen, esténként elalszunk a könyv mellett, nem fér bele a tanulás a feszített élettempónkba. Ha korábban nem volt probléma a tanulás, akkor erre az alapra ma is lehet építeni, de jelentős ésszerűsítésekre van szükség a mindennapi életben. Azaz tehermentesíteni kell a munka mellett újra tanuló felnőttet. Ilyenkor a tanulási tréner a hatékony tanulási módszerek megismertetése mellett abban is segít, hogy a tanuló felnőtt elfogadja, ha minden ugyanúgy marad az életében, mint eddig, nem fog beleférni a tanulás, vagy ha mégis, másutt jelentkezik a túlterhelés: egészségi problémákban, családi konfliktusokban. stb. Hatékony időgazdálkodás, másfajta családi munkamegosztás, a változástól félelem leépítése - ezek a tanácsadás legfontosabb témái..

2. Akinek tizen-huszonéves korában is nehezen ment a tanulás, annak a fentieken kívül még a kudarcok emlékével is meg kell küzdeni. A tanulási tréner ilyenkor abban is segít, hogy utólag megértsük, mi okozta ezeket a régebbi kudarcokat. Az esetek többségében nem a felfogóképesség gyengesége volt az ok, hanem az iskolában, a családban, a körülményekben keresendő a magyarázat. Persze közben az is kiderül, az illető maga milyen hibákat vétett, ami tovább súlyosbította helyzetét, amivel belekormányozta a rossz tanuló skatulyájába. A múlt megértése, ha nem azzal a szándékkal tesszük, hogy felmentsen a mai tennivalók alól, itt is katartikus hatású lehet. Vagyis a régi iskolai kudarcok nem akadályozzák meg, törvényszerűen, hogy felnőttként újra tanulni kezdjünk.

Ma már alapfeltétel idegen nyelvek tudása az igényesebb munkakörökben. Nem lehet diplomát szerezni egy vagy két közép - esetleg felsőfokú nyelvvizsga nélkül. Ennek ellenére a magyaroknak más nemzetek fiaihoz képest továbbra is igen gyenge a nyelvtudása. Pedig egyre többen tanulnak, egyre több időt és pénzt fordítanak iskolai és tanfolyami nyelvórákra. Mi lehet a gyenge végeredmény oka?

Egy gyakorló angoltanár, Czifra Éva sok oldalról járta körül a témát, Három hónap alatt középfokon! című könyvében hasznos tanácsok és információk mellett a mai átlagos iskolai/tanfolyami nyelvórák kórrajzát is elolvashatjuk.

A szerző szerint akkor jó egy nyelvóra, ha a tanár az új információk - szavak, nyelvtani szerkezetek- megismertetésével legfeljebb az idő egyharmadát tölti, kétharmad rész az új ismeretek szóbeli gyakorlásával telik. Csak így lehetséges a beszéd és beszédértés készségének kialakítása.

Ha ez az arány eltolódik az elmélet leadása és a kevesebb gyakorlás felé, a megszerzett nyelvtudás is eltolódik az aktív - szóban is azonnal és könnyen használható- tudás felől a passzív irányába. Ez utóbbi gyakran csak bizonytalan emlék arról, amit a tanuló korábban megtanult.

A szóbeli gyakorlást akármilyen ürüggyel háttérbe szorító vagy elhanyagoló nyelvoktatás passzívvá teszi a tanulókat. Ez sokszor párosul azzal az érveléssel, hogy otthon gyakoroljanak.

Sajnos sem az iskolában, sem a tanfolyamokon nem sok szó esik a nyelvtanulás folyamatáról, a tipikus nehézségekről, és a tanulást könnyítő bevált módszerekről, technikákról. Előző és mostani hírlevelünkben ezt a hiányt pótoljuk.

Sajnos sem az iskolában, sem a tanfolyamokon nem sok szó esik a nyelvtanulás folyamatáról, a tipikus nehézségekről, és a tanulást könnyítő bevált módszerekről, technikákról. Mostani és következő hírlevelünkben ezt a hiányt pótoljuk.