A hátrányos helyzetű gyerekért teszik a legtöbbet

Mitől /sokkal/ jobb a finn iskola? 4. rész

 

Az Egyesült Államokban gyűjtött adatok szerint hároméves korukra az értelmiségi szülők gyermekei 1100 szavas szókinccsel és 117-es IQ-val rendelkeznek, míg a segélyből élők
gyermekei csak 525 szót ismernek, és az IQ-juk 78 . Ha az iskola nem segít, kicsi az esély arra, hogy ezek a gyerekek ezt az óriási hátrányt valaha be tudják hozni.

 


A hátrányos helyzetű gyerekek megítélése, beleértve az iskolákat, a társadalomnak az egyenlő esélyekről alkotott vélekedését is tükrözi. Van, ahol a szegénységet, a kulturális elmaradottságot magánügynek tekintik, sőt kizárólag az érintett családokat hibáztatják érte. Ebből az értékrendből az következik - ami Magyarországon is gyakorlat - hogy a szegények gyerekei szegregálódnak, az iskoláik állaga és teljesítménye egyre romlik, a hátrányos helyzetű tanulók segítése, felzárkóztatása megoldatlan. Iskolai pályafutásuk során kulturális helyzetük nem javul, néha még romlik is. Ezt tükrözi az a tény, hogy a PISA-jelentésekben mi vagyunk a sereghajtók a családi hátrányok iskolai mérséklését tekintve.



Tovább »
 

A diák teljesítménye mindig a tanárok teljesítményétől függ

Mitől /sokkal/ jobb a finn iskola? 3. rész

Az oktatási reformok közül sok azért nem vezet eredményre, mert nem érik el az osztálytermeket. Az ilyen felemás reformok olyan hatással vannak a tanítási gyakorlatra, mint a vihar az óceánra: a felszín zavaros és mozgalmas, de a tengerfenéken (ha kicsit iszapos is), nyugalom és változatlanság uralkodik. A vezetők látszatintézkedésekkel nagyszabású változások illúzióját keltik, de a felszín alatt, a mélyben, az osztálytermekben az élet változatlanul folyik tovább.

 

 

 



Tovább »
 

„Egy oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják.”

Mitől /sokkal/ jobb a finn iskola? 2. rész

 

Az iskolarendszer minősége elsősorban a tanárok teljesítményétől függ. Az osztálylétszám nagysága, és az oktatásra fordított összegek, vagy a tananyag összetétele, ehhez képest másodlagos. Számtalan beszámoló és statisztikai adat bizonyítja, hogy kiváló teljesítmény csak akkor érhető el, ha rátermett emberek állnak a katedrán. Egy dél-koreai döntéshozó így fogalmazott: „Az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják”. Az Egyesült Államokban végzett kutatások kimutatták, hogy „a tanár olvasottsága, amelyet szókincstesztekkel és más szabványtesztekkel lehet mérni, nagyobb hatással van a diákok teljesítményére, mint a tanár bármely más, mérhető tulajdonsága”.

 

 

 

Tovább »
 

Mitől /sokkal/ jobb a finn iskola? 1.rész

A magyar iskolarendszer súlyos bajaira sokan sokfelé keresik a gyógyírt, egyetértés alig körvonalazódik, annál gyakoribb a bűnbakkeresés. Érdemes talán megnézni, miként alakították át közoktatásukat mások – méghozzá sikerrel. Egy nagytekintélyű nemzetközi szervezet, az OECD a 15 évesek hasznos tudásának felmérése után - Pisa-jelentések- most a sikeres közoktatási rendszerek hasonló vonásait tárta fel – elkészült a McKinsey jelentés. Az elkövetkező hetekben ennek a vizsgálatnak a részleteit ismerhetik meg olvasóink. A kiváló iskolarendszert fenntartó országok, például Szingapúr, vagy Finnország tanárképzését, iskolairányítását, a gyerekek tudásának ellenőrzési módszereit, a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő iskolai programokat, a szabad iskolaválasztás témáját járjuk körül.



Tovább »