Nyolc óra munka... törvényesen? A diákmunka és a jog

Most, hogy sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk, már javában tombol a nyár. A gyerekek program-naptárja már valószínűleg megtelt: táborok, nagyszülők, közös nyaralás, otthoni "bandázás" testvérekkel, barátokkal. A nagyobbak lehet, hogy azzal a kérdéssel is előálltak, hogy dolgozni szeretnének - és ezzel megint elérkeztünk egy olyan területre, ahol gyerekünk érdekében muszáj megismerkedni a jog vonatkozó szabályaival. Mi számít tiltott, és mi megengedett gyermekmunkának? Szabályozza-e a jog, hogy mennyi fizetést kapok? Csak nyáron lehet-e dolgozni vagy tanév közben is? Ezekre a kérdésekre is választ ad gyerekeknek és szüleiknek Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke a /Jogerő diákmunkáról szóló fejezetében.

Tiltások és garanciák

A gyerekmunkával kapcsolatban a jogszabályoknak kettős feladata van: meghatározzák, mi számít tiltott munkának, és az engedélyezett munkavégzés esetében is kiterjedt garanciarendszerrel védik a fiatalokat. Nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban tiltja például a magyar jog a gyermek munkára kényszerítését. A munkára kényszerítés természetesen nem azonos azzal, amikor megkérjük TV előtt ücsörgő sarjunkat, hogy mosogasson el, legyen szíves, ebéd után, és ne is hagyjuk magunkat megtéveszteni, ha a jogtudatos gyermek ilyenkor a tanév közbeni munka tilalmára hivatkozik… Az alkalmi, ingyen vagy csekély ellenérték fejében végzett munka (pl. szomszédnak segíteni a cseresznyeszedésben) szintén nem ütközik jogszabályba. A tiltás határa nem feltétlenül ott húzódik, kapnak-e pénzt a gyerekek munkájukért. Anyagi ellenérték fejében végzett munka is ütközhet jogszabályba, gondoljunk csak arra a hírre, ami mostanában járta be a magyar sajtót: az M7-es autópálya építésén iskoláskorú gyerekek is dolgoztak napi 2000 Ft-os munkabérért.





Tovább »
 

Beszéljünk róla őszintén! - A gyerekek és az erőszak

A lelki zaklatástól a fizikai erőszakig - ezt az alcímet viseli a Jogerő egyik leghosszabb fejezete, melyet Herczog Mária, az ismert gyermekvédelmi szakember és Győrfi Éva, a Család, Gyermek, Ifjúság felelős szerkesztője jegyez. Nemcsak a leghosszabb írás ez, hanem a gyerekek visszajelzései alapján az egyik legfontosabb, leginkább elgondolkoztató is. Szerkesztőként is "leg"-nek érzem: az erőszak témaköre veti fel a legkényesebb és legsúlyosabb kérdéseket: a "Nemcsak a jog véd, te is vigyázz magadra!" a könyv legtöbb tabut feszegető fejezete.

Diákcsíny vagy zaklatás?

Akár fizikailag, akár szavakkal követik el, az erőszak minden esetben fájdalmat, sokszor egy életen át tartó traumát okoz. A diákcsíny sem mindig olyan ártalmatlan, mint amilyennek látszik. A fejezet egy tipikus példát említ, nevezzük a két főszereplőt Kingának és Tündének. A hatodikos Kinga és barátnői osztálytársukat, Tündét strébernek tartják és ki nem állhatják. Tünde iskolatáskája néha "véletlenül" kiborul, gúnyrajzok készülnek róla, "kinézik", ha be szeretne kapcsolódni a beszélgetésbe. "Az iskola az életre nevel", "mindenkinek meg kell vívnia a maga harcát" - az ehhez hasonló bölcsességek nem segítenek Tündének, aki nap mint nap szorongva lép be az osztályterembe, és magát hibáztatja, amiért "nem elég jó" nekik. Meddig számít ez a játék természetes, csoporton belüli villongásnak, és mikortól válik mobbinggá, lelki zaklatássá? A mobbing nehezen észrevehető, és mindenképpen tenni kell ellene. A zaklatás leállítása nemcsak a tanárok feladata, a szerzők szavaival élve, "a gyengébbeket bántó ál-hősöket csak a közösség képes megállítani". A mobbingról beszélni kell, de nem mindegy, hogy hogyan - a szakemberek tippeket adnak a jelenség felismerésére és megfelelő kezelésére.





Tovább »
 

Egy jó bulin mindent szabad? Szórakozás és a jogszabályok

Szerkesztőként az a titkos vágyam, hogy a Jogerő minden fejezetét együtt olvassák el a szülők és a gyerekek, majd beszélgessenek róla. Hatványozottan igaz ez a buliról szóló írásra, hiszen kényes témákat feszeget, melyek megfelelő kezelése jóval túlnyúlik a jog szabályozási körén. Az első éjszakai kimaradozások az önállósodás jegyében telnek - pont ezért nem árt, ha a szülők felkészítik gyermeküket arra, milyen veszélyekkel találkozhatnak. A jogszabályok beavatkozására pedig jobb, ha sor sem kerül... A fejezet szerzőjének egy fiatal főügyészségi ügyészt, Czencz Zoltánt kértük fel, aki tanári képesítéssel is rendelkezik és jogászi karrierje előtt majd tíz évig tanított általános és középiskolában.

Karikás szemű szomszédok

A jó buli - legyen az házibuli, iskolai rendezvény vagy disco - lényege, hogy a kikapcsolódni vágyó fiatal feloldódhasson a zenében, táncoljon, ismerkedjen. Sokféleképpen lehet élvezni barátok, ismerősök társaságát, a kamaszok általában ezt a maguk zajos módján teszik. A zajt pedig sokszor valóban szó szerint kell érteni: dübörgő zenét képzeljünk, feltekert basszust, és ennek megfelelően ingerült szomszédokat. Hol van a határ, amitől kezdve csendháborításnak számít egy remek parti, és már a jog szabályozási területére tartozik? Erről is beszámol a könyv, egyben tanácsokat is ad arra, hogyan lehet olyan körülmények között szórakozni, hogy a jó hangulat is megmaradjon, és a szomszédok is viszonozzák másnap reggel a köszönést...





Tovább »
 

Zsebben ülő szolga vagy zsebben ülő úr? Zsebpénz és a jog

"A pénz: okos embernek zsebben ülő szolga, az oktalan embernek zsebben ülő úr." Ez a Gárdonyi Géza-idézet adta a Jogerő legyen veled! (továbbiakban: Jogerő) zsebpénzről szóló fejezetének címét. Akár okosan, akár felelőtlenül gazdálkodik zsebpénzével gyermekünk, egy biztos: a jogszabályok "a pénztárcában is" jelen vannak... A fejezet megírására Lévai Anikót kértük fel, aki örömmel igent mondott - az ismert ötgyermekes édesanya ugyanis a Szent István Egyetem oktatója és bankjogászi képesítéssel is rendelkezik.

A döntés és a felelősség

A szülők lehetőségeik szerint mindennel ellátják gyermeküket - mégis a legtöbb család úgy dönt, hogy bizonyos összeget rendszeresen a gyerekek rendelkezésére bocsát, de származhat bevétel az iskolai szünet alatt végzett munkából is - a diákmunkával három hét múlva fogunk részletesen foglalkozni. A zsebpénz kapcsán meg lehet tanulni a pénz beosztásának művészetét, szembesülni lehet az első buktatókkal nehézségekkel. Nincsen "minimumzsebpénz": az összeget a szülők határozzák meg. A döntés a szülőké - mégis fontos, hogy gyerekükkel rendszeresen beszélgessenek anyagi lehetőségeikről, hallgassák meg az ő igényeiket és nem utolsósorban együtt kövessék nyomon a zsebpénz sorsát. "A zsebpénzét értelmes célokra minden gyerek szabadon felhasználhatja - írja Lévai Anikó, de egyben figyelmezteti is a fiatal olvasókat: a döntés felelőssége is az övék. "A jog mindenesetre melletted áll, hogy nagy baj ne történhessen" - nyugtatja meg a gyerekeket (és aggódó szüleiket) a szerző.





Tovább »
 

A törékeny egyensúly - oktatási jogok gyerekeknek, szülőknek, tanároknak

Nemrég egy könyves hetilap interjút készített velem abból az apropóból, hogy a Jogerő legyen veled (továbbiakban: Jogerő) elnyerte a 2007-es év ismeretterjesztő gyermekkönyve díjat. Tapasztalatai szerint a fiatal korosztály mennyire van tisztában a jogaival? - szegezte nekem a kérdést az újságírónő. Zavarba jöttem egy pillanatra. Eszembe jutott, amikor egy szakmai összejövetelen pedagógusok panaszolták nekem, hogy ma a diákok nagyon is jogtudatosak, hiszen "azt gondolják, nekik mindenhez joguk van". Majd felidéztem, amikor a Sziget Civil Falujában diákokkal beszélgettünk ugyanerről, csak úgy dőltek a sztorik tanárokról, "akik semmibe veszik a diákok jogait".

Oktatási jogból legyél kitűnő!

Ezt a címet viseli a Jogerő oktatási jogokról szóló fejezete. Nem könnyű feladat - és a felszólítás nem is csak a gyerekekre vonatkozik. Mindenki hallott - ne adj'Isten, átélt - már történeteket, melyben a főszerepeket basáskodó tanárok, pedagógust fenyegető szülők vagy "nekem-mindent-szabad" mentalitású diákok játszották. Az oktatási jogban a tanulóknak, a tanároknak és a szülőknek egyaránt vannak jogai és kötelezettségei - hangsúlyozza a fejezet szerzője, Szüdi János, az OKM közoktatási szakállamtitkára, majd számos példával szemlélteti is ezt. Mindegyikük felelősségteljes munkája kell ahhoz, hogy az oktatás működni tudjon, és teljesítse feladatát. A kölcsönös együttműködés kötelezettsége világlik ki a közoktatási törvényből, ezt rögzíti minden évben beszámolójában az Oktatási Jogok Biztosa - az egyensúly a gyakorlatban mégis sokszor eltolódik. Hogy tisztában lássunk, ismerkedjünk meg közelebbről egy jogi fogalommal: ez a tanulói jogviszony.





Tovább »