A budapesti West Balkánban történt tragédia elementáris erővel rázta meg a közvéleményt. Napok óta ez az első számú témája a hazai médiának és az indulatok is ennek megfelelően szöknek a magasba. Mellékszál, de érdemes megemlíteni, hogy a távolabbi diszkókból hajnalban autóval hazatérő fiatalok körében évente többször arat a halál. Egy-egy ilyen alkohol és/vagy drog, gyorshajtás miatt bekövetkező balesetben általában többen, volt eset hogy öten haltak meg. Ezekhez a tragédiákhoz mintha hozzászoktunk volna /?!/. A West Balkánban történt eset talán azért bolydította fel ennyire a közvéleményt, mert most beláttunk egy kicsit az éjszakai élet kulisszái mögé is.

A jövő héten újra nyitnak

Akármi is lesz a következménye ennek a tragédiának, néhány hét múlva, de talán már a jövő héten újra indul a budapesti éjszakai élet, hétvégeken megint ezrek tolonganak majd a népszerű szórakozóhelyeken. Nem mondom, hogy semmi nem fog változni, de túl nagy illúzióink ne legyenek, a nyugati világ valamennyi nagyvárosában hasonló módon szórakozik az ifjúság. Ott talán nagyobb a tapasztalat, és a rend, kevésbé néz félre a hatóság, talán nem hoznak ennyi be nem tartásra kitalált előírást, talán törvénytisztelőbbek a vállalkozók. De még ez sem biztos.

Elsős gyerek mondja ezt október elején az elképedt mamának. Aztán még hozzáteszi, hogy holnap már nem is akar menni, itthon sokkal jobban érzi magát, és tud ő tanulni egyedül is, vagy az anyuval. A szülő érthetően megütközik e közlés hallatán, ügyes válaszon töri a fejét, de tanácstalan. Hiszen olyan jól indult minden, már egy éve lelkesen készült a gyerek az elsőbe, táskával a hátán járkált hetekkel korábban, ki-berakosgatta taneszközeit. Az első hetekben lelkes beszámolókat tartott, és szépen gyűltek a piros pontok, vagyis a mosolygós bohócok. Mi történhetett, ami elvette a kedvét, pontosabban az érdeklődését?

Rájöttem arra, hogy önbecsapás volt azzal áltatni magam, hogy zenehallgatás mellett valóban tudok tanulni.
Hasznos az iskolai órákon odafigyelni, mert így itthon sok időt takarítok meg.
Hasznos, hogy megtudtam, hogyan kell egy szöveg megtanulásához hozzáfogni. Tévedtem, amikor úgy gondoltam, hogy ha csak olvasgatom a szöveget, ezzel el lehet sajátítani valamit.

Már csak egy óra van ennek az egész tanfolyamnak a végéig és azt szeretném elmondani, hogy amíg itt voltam, rájöttem, hogy ez az egész a tanulás megtanulására megy ki. Örülök hogy részt vettem ezen a tanfolyamon, mert már értem miért fontos a tanulás, hogyan kell beosztani az időmet, mit tegyek, hogy legyen kedvem, energiám a tanuláshoz. Másképp ez nem megy.

Jó módszereket ismertem meg, amikkel szerintem sokkal jobban tudok majd teljesíteni.

Nekem nagyon hasznos volt ez a hétvége. Ha azok alapján tudom folytatni a tanulást, amit itt megtanultam, biztos javulni fog az iskolai eredményem.

Amit itt tanultam azt biztos fogom használni a tanulásban. Jó volt a társaság. Jól éreztem magam. Felírom egy papírra magamnak, hogy nagyon szeretném a motoros vizsgát letenni.. Remélem, beválik ez a módszer.

Szülőként csupa jót remélünk gyermekeinknek: egészséget, békét, anyagi sikert, személyes boldogságot. Azt a gondolatot, hogy akár csak átmenetileg is ezek ellenkezőjét kell majd átélnie, a legtöbben elhessegetjük magunktól. Pedig a Földön egyetlen dolog biztos: a változás. Nem lehet hófehér palástban végigsétálni az életen, mindenkit ér előbb utóbb baj, krízis, csalódás, veszteség, betegség. De fel lehet ezekre készülni? Fel lehet ezekre készíteni a gyerekeinket? Igen –állítják nagyon határozottan azok a kutatók, akik katasztrófákat, súlyos kríziseket, fizikai nélkülözést átélt emberek sokaságát megfigyelve azt tapasztalták, hogy igen sokan közülük súlyosabb lelki következmények nélkül élték át a nehéz helyzeteket. E szerencsések alaposabb vizsgálata során kiderült, hogy a gyermek és fiatal kori hatások erős lelki ellenálló- és problémamegoldó képességgel ruházták fel őket. Ezt hívják rezilienciának.

Talán meglepő, hogy a lelki ellenálló képesség kialakítása nem pénzkérdés, és stresszes, gyorsan változó világunkban is lehetséges – ha néhány tanácsot komolyan veszünk.