Felnőttként az iskolapadban

Egyre több levelet kapok olyan felnőttektől, akik azért kérnek segítséget, mert bajban vannak a sokat emlegetett 3L-lel, azaz nem megy nekik a munka melletti /élethosszig tartó/ tanulás. Vegyük sorra a tipikus panaszokat, és azt hogy ilyenkor milyen segítséget tud adni a tanulási tréner:

1. Egy-két évtized kihagyás után gyakran az derül ki, hogy sokkal nehezebben fog az agyunk, mint régen, esténként elalszunk a könyv mellett, nem fér bele a tanulás a feszített élettempónkba. Ha korábban nem volt probléma a tanulás, akkor erre az alapra ma is lehet építeni, de jelentős ésszerűsítésekre van szükség a mindennapi életben. Azaz tehermentesíteni kell a munka mellett újra tanuló felnőttet. Ilyenkor a tanulási tréner a hatékony tanulási módszerek megismertetése mellett abban is segít, hogy a tanuló felnőtt elfogadja, ha minden ugyanúgy marad az életében, mint eddig, nem fog beleférni a tanulás, vagy ha mégis, másutt jelentkezik a túlterhelés: egészségi problémákban, családi konfliktusokban. stb. Hatékony időgazdálkodás, másfajta családi munkamegosztás, a változástól félelem leépítése - ezek a tanácsadás legfontosabb témái..

2. Akinek tizen-huszonéves korában is nehezen ment a tanulás, annak a fentieken kívül még a kudarcok emlékével is meg kell küzdeni. A tanulási tréner ilyenkor abban is segít, hogy utólag megértsük, mi okozta ezeket a régebbi kudarcokat. Az esetek többségében nem a felfogóképesség gyengesége volt az ok, hanem az iskolában, a családban, a körülményekben keresendő a magyarázat. Persze közben az is kiderül, az illető maga milyen hibákat vétett, ami tovább súlyosbította helyzetét, amivel belekormányozta a rossz tanuló skatulyájába. A múlt megértése, ha nem azzal a szándékkal tesszük, hogy felmentsen a mai tennivalók alól, itt is katartikus hatású lehet. Vagyis a régi iskolai kudarcok nem akadályozzák meg, törvényszerűen, hogy felnőttként újra tanulni kezdjünk.





Tovább »
 

Hogyan előzhetjük meg az olvasási problémákat?

A diszlexia - sajátos információfeldolgozási mód. A népesség 5-10 százalékát érintő probléma jellegzetessége, hogy normál vagy magas intelligencia mellett is nehezen tanulnak meg olvasni. A diszlexia változatos formáinak megjelenéséért elsősorban annak a 18-20 területből álló agyi hálózatnak az átlagtól eltérő működése felelős, amely a beszélt és az írott nyelv összekapcsolásában játszik szerepet. A diszlexia azért alakul ki, mert a szimbólumok - számok, betűk - észlelése, érzékelése lassabb, elmosódottabb és ez megnehezíti az írás és olvasás elsajátítását. A diszlexia megelőzése és korrekciója abból áll, hogy intenzíven fejlesztik, javítják a gyerek észlelését, mozgását, figyelmét.

Gyurmabetűk, agyagszavak

A gyenge/hibás/lassú írás olvasás számolás csak a tünete a diszlexiának, de nem a gyökere. A figyelem és az észlelés/érzékelés fejlesztése nélkül nincs tartós siker. A túlzott, mechanikus gyakorlás sokszor az ellenkező hatást váltja ki: a sikertelenséget látva a gyerek végképp elveszítheti az önbizalmát.

Minél fiatalabb, annál többet segíthetünk játékos gyakorlatokkal, ezek fejlesztik a nyelvi alapokat, az érzékelését, testi ügyességét.

Olvassunk neki minél többször dallamos mondókát, verset, énekeljünk vele együtt jó ritmusú dalokat. Egyre hosszabb szóláncok emlékezetből való visszamondása, ritmusok, tapssorozatok visszaadása nagyon jó hatású. Fa és műanyag betűformák tapintás alapján való felismerése, betűk készítése gyurmából vagy agyagból, később szavak összerakása, majd szétszedése kiváló fejlesztő módszer.









Tovább »
 

Diplomás Diszlexiások

Zoltán 37 éves és most már tudja, hogy diszlexiás. Régen sejtette, hogy valami nem stimmel az olvasásával, szövegértésével, de csak akkor kezdett komolyan foglalkozni mindezzel, amikor új munkahelyén kötelezték egy több hónapos tanfolyam elvégzésére. Az első 0 pontos dolgozata után világossá vált számára, hogy baj van: a nagy nehézségek árán sokszor elolvasott tananyagból semmi sem marad meg az emlékezetében.

Zoltán egyébként diplomás ember, igaz a nem túl komoly főiskolát évismétléssel, mérhetetlen számú utóvizsgával, kegyelem kettesekkel végezte el. Utána sokáig olyan munkahelyen dolgozott, ahol gyakorlati, irányító feladatai voltak, ritkán akadt dolga hosszabb írott szövegekkel, és persze a szabadidejében is kerülte az olvasást. Pár éve, amikor munkahelyet kellett váltania, már érezte, hogy a betűktől való félelme mekkora akadály, de inkább a szellemi képességei hanyatlására, valamilyen rejtélyes betegségre gondolt, hiszen felnőttkori diszlexiáról sosem hallott. Akkor felsőfokú képzettsége ellenére lényegében betanított munkát vállalt, ez a munkahely szűnt meg nemrégiben, és jött az új helyen az a bizonyos tanfolyam a 0 pontos dolgozattal.

Mostani tünetei, teljesítménye és beszámolója alapján egyértelmű, hogy Zoltánnak un. maradvány diszlexiája van. Iskolásként nagy nehézségek árán valamilyen szinten megtanult olvasni, írni, de ezeknek a kulturtechnikáknak a használata igen nagy erőfeszítésébe kerül, minimális az eredmény, figyelme rendkívül szétszórt. A sorozatos kudarcok hatására súlyosan sérült az önértékelése, nem bízik magában, sötét színben látja a jövőjét. "Sosem voltam túl okos, de mostanra tökéletesen elhülyültem"- így jellemzi magát.





Tovább »
 

Így segíts diszlexiás gyermekednek!

Hogyan segíthetek diszlexiás gyermekemnek a napi tanulásban és a diszlexia leküzdésében? - naponta kapunk ilyen tartalmú leveleket.

A diszlexiás gyerekek nem fogyatékosak, nem is a szorgalmukkal van baj, de azokon a területeken, ahol a rendezettség, sorrend nagy szerepet játszik, sok akadályba ütköznek. Ők is megtanulnak olvasni, írni, számolni, de információfeldolgozási sajátosságaik miatt másképp, lassabban, és igen nagy erőfeszítéssel, a hagyományos oktatás keretében, csak kínlódva sajátítják el ezeket az ismereteket.

Mivel a diszlexiás gyerekek számára az iskolai órák sokkal nagyobb terhet jelentenek, mint a többieknek, fogadjuk el tényként, hogy eleve fáradtabbak mire hazajönnek, és az otthont amolyan menedéknek is tekintik, ahol végre nem kell nehezen vagy egyáltalán nem megoldható feladatokkal foglalkozniuk.

Fogadjuk el azt is, hogy a mi gyerekünk másképp tanul, mint a többiek, mások az erősségei és vannak gyengeségei, amiről nem tehet. Sose ahhoz mérjük, hogy a nem diszlexiás osztálytársai már hol tartanak, hogyan olvasnak, írnak vagy számolnak, kizárólag a saját fejlődése legyen a mérce. Ha együtt tanulunk, ne vágjunk közbe, amikor téveszt pl. olvasásban, ne sürgessük, hogy olvasson gyorsabban. Ha a számolásnál van probléma, minden eszközzel szemléltessük a feladatot. A szöveges feladatot fogalmazzuk meg másképpen, ha valamilyen műveletet nem ért, pl. szorzás, mindig vezessük vissza egyszerűbb feladatokra, pl. összeadásra.







Tovább »