Nyolc óra munka... törvényesen? A diákmunka és a jog

Most, hogy sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk, már javában tombol a nyár. A gyerekek program-naptárja már valószínűleg megtelt: táborok, nagyszülők, közös nyaralás, otthoni "bandázás" testvérekkel, barátokkal. A nagyobbak lehet, hogy azzal a kérdéssel is előálltak, hogy dolgozni szeretnének - és ezzel megint elérkeztünk egy olyan területre, ahol gyerekünk érdekében muszáj megismerkedni a jog vonatkozó szabályaival. Mi számít tiltott, és mi megengedett gyermekmunkának? Szabályozza-e a jog, hogy mennyi fizetést kapok? Csak nyáron lehet-e dolgozni vagy tanév közben is? Ezekre a kérdésekre is választ ad gyerekeknek és szüleiknek Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke a /Jogerő diákmunkáról szóló fejezetében.

Tiltások és garanciák

A gyerekmunkával kapcsolatban a jogszabályoknak kettős feladata van: meghatározzák, mi számít tiltott munkának, és az engedélyezett munkavégzés esetében is kiterjedt garanciarendszerrel védik a fiatalokat. Nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban tiltja például a magyar jog a gyermek munkára kényszerítését. A munkára kényszerítés természetesen nem azonos azzal, amikor megkérjük TV előtt ücsörgő sarjunkat, hogy mosogasson el, legyen szíves, ebéd után, és ne is hagyjuk magunkat megtéveszteni, ha a jogtudatos gyermek ilyenkor a tanév közbeni munka tilalmára hivatkozik… Az alkalmi, ingyen vagy csekély ellenérték fejében végzett munka (pl. szomszédnak segíteni a cseresznyeszedésben) szintén nem ütközik jogszabályba. A tiltás határa nem feltétlenül ott húzódik, kapnak-e pénzt a gyerekek munkájukért. Anyagi ellenérték fejében végzett munka is ütközhet jogszabályba, gondoljunk csak arra a hírre, ami mostanában járta be a magyar sajtót: az M7-es autópálya építésén iskoláskorú gyerekek is dolgoztak napi 2000 Ft-os munkabérért.





Tovább »